Lényeg röviden
- Osztatlan közös tulajdonnál a vevő tulajdoni hányadot szerez, nem önállóan nyilvántartott ingatlant.
- A helyszínen megmutatott „saját rész” csak akkor biztonságos, ha a használati megosztás és a valós használat is rendben van.
- Osztatlan közös tulajdonnál a tulajdonostársaknak mindig elővásárlási joguk van, ezért az értesítést vagy lemondást időben kell kezelni.
- A használati megosztási megállapodás lehet régi vagy jogelődök által kötött irat is; azt is vizsgálni kell, hogy a jelenlegi helyzetre alkalmazható-e.
- Hiteles vásárlásnál a banki elfogadás központi kérdés: nem biztos, hogy a bank elfogadja az osztatlan közös tulajdont vagy a használati megosztás hiányát.
- Bizonytalan helyzetben előzetes banki egyeztetés vagy előzetes értékbecslés is indokolt lehet.
Részletes válasz
Osztatlan közös tulajdonnál a vevő jogilag tulajdoni hányadot szerez egy közös tulajdonú ingatlanban. A helyszínen megmutatott házrész, lakrész, udvarrész vagy telekrész önmagában nem ugyanaz, mint a jogi tulajdoni helyzet. Ezért az ügylet biztonságához össze kell nézni a tulajdoni hányadot, a használati megosztást, a valós használatot, a térképi állapotot, az elővásárlási jogot, a közművek működését és – hiteles vásárlásnál – a banki elfogadást.
Az elővásárlási jog osztatlan közös tulajdonnál nem mellékes formaság. A tulajdonostársaknak mindig elővásárlási joguk van, ezért az adásvételnél kezelni kell, kik a tulajdonostársak, hogyan értesíthetők, milyen határidőkkel lehet számolni, és milyen okirati megoldás szükséges. Ha ezt későn veszik elő, az csúszást, banki ütemezési problémát vagy szerződéses bizonytalanságot okozhat.
A használati megosztási megállapodás azt tisztázza, hogy a közös tulajdonú ingatlan mely részét ki használja. Nem elég annyi, hogy „mindenki tudja, melyik rész kié”. Meg kell nézni, van-e írásos megállapodás, tartalmaz-e térképet, alaprajzot vagy használati vázlatot, összhangban van-e a valós használattal, és a bank elfogadja-e.
A használati megosztási megállapodást nem feltétlenül a jelenlegi tulajdonosok kötötték. Lehet régi, jogelődök által kötött irat is, ezért vizsgálni kell a megállapodás láncolatát és azt, hogy a jelenlegi tulajdoni, használati és térképi helyzetre ténylegesen alkalmazható-e. Egy régi megállapodás önmagában nem biztosíték arra, hogy a mai ügyletben is minden rendben van.
Használati megosztás nélkül is lehet olyan helyzet, amelyben a felek jogilag meg tudnak állapodni, de ez vevői és banki oldalról komoly kockázat lehet. Hiteles vásárlásnál a bank gyakran elvárja, hogy legyen elfogadható használati megosztás, térképi vagy alaprajzi azonosíthatóság, rendezett megközelítés és átlátható közműhasználat. Ha ezek hiányoznak, a bank elutasíthatja a fedezetet vagy további iratokat kérhet.
A közművek bontottságára és elszámolására már a helyszíni megtekintésnél érdemes rákérdezni. A használati megosztási megállapodás nem mindig tartalmazza a közművek megosztását vagy önállóságát, de ez praktikusan nagyon fontos lehet. Tisztázni kell, hogy külön mérők vannak-e, közös mérő esetén hogyan történik az elszámolás, van-e almérő, és van-e olyan vezeték, mérőóra, akna, közműcsatlakozás vagy átjárás, amely másik tulajdonostárs használati területén vagy közreműködésén keresztül érhető el.
Eladói oldalon sem mindegy, hogyan jelenik meg az osztatlan közös tulajdon a hirdetésben és az egyeztetésekben. Az eladó nem feltétlenül köteles használati megosztással eladni az ingatlant, de a vevőnek tudnia kell, ha az ingatlan osztatlan közös tulajdon, ha nincs használati megosztás, ha az elővásárlási jog kezelése időigényes, vagy ha az ingatlan bankhitellel nehezen vagy egyáltalán nem finanszírozható.
Hiteles vásárlásnál különösen fontos az előzetes banki kontroll. Nem automatikus, hogy a bank elfogadja az osztatlan közös tulajdont, a használati megosztást, a térképi helyzetet vagy a közműves használatot. Bizonytalan esetben érdemes már ajánlattétel előtt rákérdezni a banknál vagy a finanszírozási oldalon, és adott esetben előzetes értékbecslést kérni.
Vevői szempont
Vevőként nemcsak azt kell nézni, mit mutattak meg a helyszínen. Azt is ellenőrizni kell, hogy a tulajdoni hányad, a használati megosztás, a valós használat, az elővásárlási jog kezelése, a közművek gyakorlati működése, a térképi állapot és a banki elfogadás összhangban van-e. Ha bankhitelből vásárolna, a banki elfogadást nem érdemes a szerződéskötés utáni időszakra hagyni.
Eladói szempont
Eladóként előre tisztázni kell az elővásárlási jogot, a tulajdonostársak elérhetőségét, a használati megosztási megállapodást, annak alkalmazhatóságát, a közművek gyakorlati működését és azt, hogy hiteles vevő esetén az ingatlanhelyzetet a bank várhatóan elfogadja-e. Ha az ingatlan használati megosztás nélkül vagy nehezen hitelezhető formában kerül piacra, ezt nem érdemes elhallgatni, mert később vételi ajánlat, hitel vagy szerződéskötés körül okozhat vitát.
Ha gyors szerződéskötés nem megoldható
Osztatlan közös tulajdonnál gyakran nem a gyorsaság a biztonságos irány. Ha a használati megosztás hiányos, régi jogelődi megállapodásra épül, nincs minden tulajdonostárs könnyen elérhető helyzetben, vagy hiteles vevő van, előzetes banki egyeztetés, előzetes értékbecslés, földmérői vagy közműves tisztázás is indokolt lehet. Ilyenkor a vételi ajánlatban és a szerződésben is érdemes pontos feltételeket rögzíteni.
Tipikus hibák
Tipikus hibák: a vevő azt hiszi, fizikailag önálló ingatlant vesz; a tulajdoni hányadot összekeverik a tényleges használati résszel; az elővásárlási jogot későn kezelik; a használati megosztás régi, hiányos vagy nem alkalmazható a jelenlegi helyzetre; a banki elfogadást automatikusnak veszik; a közművek mérésére és elszámolására nem kérdeznek rá; az eladó nem jelzi időben, hogy osztatlan közös tulajdonról vagy nehezen hitelezhető helyzetről van szó.
Mikor kell ügyvéd?
Ha osztatlan közös tulajdonról van szó, már ajánlattétel vagy szerződés-előkészítés előtt érdemes ügyvédtől kérdezni. Különösen igaz ez, ha nincs vagy régi a használati megosztási megállapodás, elővásárlási jogot kell kezelni, hiteles vásárlásnál nem biztos a banki elfogadás, a közművek külön mérői vagy elszámolása nem világos, közös mérő, almérő, átjárás vagy másik tulajdonostárson keresztüli közműhasználat merül fel, vagy a térképi és valós használati helyzet eltér. Nincs rossz kérdés, nincs hülye kérdés: osztatlan közös tulajdonnál jobb előre kérdezni, mint utólag banki, tulajdonostársi vagy használati vitába futni.
Konkrét ügyed van?
Ha már konkrét osztatlan közös tulajdonú ingatlanról, tulajdoni lapról, használati megosztásról, elővásárlási jogról, bankhitelről vagy szerződéstervezetről van szó, ne a keresőbe írj személyes adatot. Küldj e-mailt az ügyvédnek, és röviden írd le, vevőként vagy eladóként miben kérsz segítséget.
- ha személyes adat, cím, helyrajzi szám vagy szerződéses adat is érintett,
- ha használati megosztási megállapodást, tulajdoni lapot, térképet vagy banki iratot is küldenél,
- ha nem általános kérdésre, hanem konkrét ügyletre kell válasz.
Finszter Válaszbank vagy e-mail
A gomb a Finszter Válaszbankot nyitja meg: ott szabadszavas keresővel böngészhetsz az ingatlan-adásvételi témák között, letölthető segédanyagokat találsz, és a „Tesztelem magam” lehetőséggel is ellenőrizheted a tudásodat. Ha konkrét adásvételi ügylethez írnál, az e-mail cím és a minta e-mailek egy kattintással másolhatók.
Kapcsolat: finszter.ugyvedek@gmail.com
A gombok csak a vágólapra másolnak: az oldalon nincs regisztráció, hírlevél-feliratkozás vagy adatbekérő űrlap.